-Bocsi. Te mit keresel itt? (07:50)
-Ööö. Hát. Mindegy, és te?
-Sietek a suliba, mert elfogok késni.
-Akkor nem is zavarlak tovább. -indult el.
-Te nem jössz suliba?
-De. Csak kaját kell vennem.
-De a bolt 2km-re van. Odaadjam az egyik kajám? -ajánlottam fel neki a meleg szendvicset.
-Meg köszönném. De...
-Semmi de. Indulás! -húztam magam után de Lysander megállított. (07:55)
-Ezt neked írtam. -nyújtott át nekem egy verset én meg leültem a kút mellé.
Miközben olvastam rájöttem Lysander szerelmes belém, és nagyon közel van hozzám, majdnem megcsókoltuk egymást, nagyon kínos volt.
-Lysander. Mennünk kéne.
-Igen, igazad van. -hamar beértünk a suliba, végül kiderült, hogy a tanítás 10:00-kor lesz.-.-"De jó.
-Lysander. Beszélnünk kell. Állítottam meg a folyosón.
-Miről? -mosolygott
-Arról a versről, amit írtál nekem.
-Ó, az. Igen?
-Én, elhiszem, hogy szerelmes vagy belém de én ezt nem viszonzom, vagy de. Nem tudom, ne zavarj össze. -szerelmes vagyok belé?!
-Én őszintén szeretlek. Nem kihasználni akarlak. Lehetsz akármilyen bolond, így fogadlak el, amilyen vagy. Így szeretlek, ahogyan vagy.
-Lysander! Ne zavarj össze kérlek! Ez annyira bonyolult. Téged is szeretlek meg Castielt is, nem tudok ez ellen tenni. -rohantam a lány öltözőbe sírni és odajött hozzám a drága látós Amber.
-Szia kis csicska. -röhögtek Amberék a képembe.
-Amber, kérlek hagyj békén. Beismerem, nyertél. Gratulálok! -mondtam könnyeket ejtve.
-Csajok, menjetek ki! Most! -küldte ki a barátnőit Amber.
-Amy. Én, sajnálom, hogy mindig bunkó voltam veled. -sajnálkozott.
-És ez továbbra is így lesz.
-Hát persze csicskásom! Hahahaha! -ment el kecses léptekkel.
-Miért teszik ezt velem? Miért? -sírtam és bejött Rosalya.
-Amy! Mi a baj?
-Minden Rosa. Minden. Nem tudom, Lysandert is szeretem és Castielt is. -szomorkodtam.
-Figyelj. Nem tudom ilyenkor mi a teendő de én elmondanám Castielnek és Lysandernek.
-Lys már tudja. Castielnek nem merem elmondani, tuti kiborulna.
-Igen, de minél előbb annál jobb. Elég bonyolult szerelem.
-Igen, bonyolult, nagyon bonyolult. Nem mondom el Castielnek. Majd, de nem most.
-Te tudod. Na nekem mennem kell, te is gyere. Óránk lesz. -bementünk a tanterembe és a tanár közölte velem, hogy Lysander mellett kell ülnöm. Szuper... Ne már..
-Szeretlek! Szeretlek! -suttogta egész órán a fülembe, szerencsére senki nem hallotta.
-Hagyjál már! Figyelni szeretnék.
-Csak nem fogsz.
-Hahaha.. -bámultam a tanárt.
-Kicsim. Hogy vagy? -kérdezte Castiel.
-Jól Cas, de most ne beszéljünk óra van.
Mikor kicsöngettek kimentem a folyosóra és Cas odajött hozzám.
-Puszika. -akart egy csókot adni de én gyorsan kifogást kerestem.
-Castiel! Iris keres engem. Bocsi mennem kell. Szió. -megúsztam de azért kicsit ciki.
-Szia Amy. -köszönt nekem Alexy.
-Szia Alexy. Hogy vagy?
-Jól köszi. Te?
-Én is. Sírhatok rajtad?
-Ööö, elég hülye kérdés, de persze. -borultam a vállára sírni.
-Nekem mennem kell. Az igazgató nő beszélni akart velem. Szia.
-Szia Alexy.
Mit tegyek, hogy ennek az egésznek vége legyen? Mit? Ezt én már nem bírom.
-Castiel! Beszélnünk kell.
-Miről?
-Hát... A kapcsolatunkról, mert..
-Ne is mondd. Ezt neked küldték.
-Egy nyuszi? De aranyos. ^-^ LysCas-nak nevezem el.
-Mint Lysander és Castiel? -mérgelődött
-Neem. Hanem mint Whiskas.
-Aha, értem. És pont Lysander neve kellett oda? Amúgy meg lány.
-Hopszi, akkor Picúr.
-Aranyos név.
-Na szóval Castiel, beszélnünk kell a kapcsolatunkról, mert én.. -nem tudtam végig mondani mert már csak azt éreztem, hogy Lysander megcsókol.
-Ti meg? -majdnem beütött egyet Lysandernek.
-Castiel! Ezt próbáltam egész végig elmondani neked. De nem mertem mert tudtam, hogy ideges leszel.
-Mert most szerinted így jobb? Áá, nem érsz te semmit. Semmit. -elment és ököllel bele ütött a falba. >.<
-Lysander! Ne zavarj össze kérlek! Ez annyira bonyolult. Téged is szeretlek meg Castielt is, nem tudok ez ellen tenni. -rohantam a lány öltözőbe sírni és odajött hozzám a drága látós Amber.
-Szia kis csicska. -röhögtek Amberék a képembe.
-Amber, kérlek hagyj békén. Beismerem, nyertél. Gratulálok! -mondtam könnyeket ejtve.
-Csajok, menjetek ki! Most! -küldte ki a barátnőit Amber.
-Amy. Én, sajnálom, hogy mindig bunkó voltam veled. -sajnálkozott.
-És ez továbbra is így lesz.
-Hát persze csicskásom! Hahahaha! -ment el kecses léptekkel.
-Miért teszik ezt velem? Miért? -sírtam és bejött Rosalya.
-Amy! Mi a baj?
-Minden Rosa. Minden. Nem tudom, Lysandert is szeretem és Castielt is. -szomorkodtam.
-Figyelj. Nem tudom ilyenkor mi a teendő de én elmondanám Castielnek és Lysandernek.
-Lys már tudja. Castielnek nem merem elmondani, tuti kiborulna.
-Igen, de minél előbb annál jobb. Elég bonyolult szerelem.
-Igen, bonyolult, nagyon bonyolult. Nem mondom el Castielnek. Majd, de nem most.
-Te tudod. Na nekem mennem kell, te is gyere. Óránk lesz. -bementünk a tanterembe és a tanár közölte velem, hogy Lysander mellett kell ülnöm. Szuper... Ne már..
-Szeretlek! Szeretlek! -suttogta egész órán a fülembe, szerencsére senki nem hallotta.
-Hagyjál már! Figyelni szeretnék.
-Csak nem fogsz.
-Hahaha.. -bámultam a tanárt.
-Kicsim. Hogy vagy? -kérdezte Castiel.
-Jól Cas, de most ne beszéljünk óra van.
Mikor kicsöngettek kimentem a folyosóra és Cas odajött hozzám.
-Puszika. -akart egy csókot adni de én gyorsan kifogást kerestem.
-Castiel! Iris keres engem. Bocsi mennem kell. Szió. -megúsztam de azért kicsit ciki.
-Szia Amy. -köszönt nekem Alexy.
-Szia Alexy. Hogy vagy?
-Jól köszi. Te?
-Én is. Sírhatok rajtad?
-Ööö, elég hülye kérdés, de persze. -borultam a vállára sírni.
-Nekem mennem kell. Az igazgató nő beszélni akart velem. Szia.
-Szia Alexy.
Mit tegyek, hogy ennek az egésznek vége legyen? Mit? Ezt én már nem bírom.
-Castiel! Beszélnünk kell.
-Miről?
-Hát... A kapcsolatunkról, mert..
-Ne is mondd. Ezt neked küldték.
-Egy nyuszi? De aranyos. ^-^ LysCas-nak nevezem el.
-Mint Lysander és Castiel? -mérgelődött
-Neem. Hanem mint Whiskas.
-Aha, értem. És pont Lysander neve kellett oda? Amúgy meg lány.
-Hopszi, akkor Picúr.
-Aranyos név.
-Na szóval Castiel, beszélnünk kell a kapcsolatunkról, mert én.. -nem tudtam végig mondani mert már csak azt éreztem, hogy Lysander megcsókol.
-Ti meg? -majdnem beütött egyet Lysandernek.
-Castiel! Ezt próbáltam egész végig elmondani neked. De nem mertem mert tudtam, hogy ideges leszel.
-Mert most szerinted így jobb? Áá, nem érsz te semmit. Semmit. -elment és ököllel bele ütött a falba. >.<
-Én tényleg szeretlek. -mondta Lys.
-Én is szeretlek Lysander. -és újból egymás ajakit éreztük.
Szerencsére mi voltunk a figyelem középpontja mert a lányok oda jöttek.
-Ez. Azta. -hangzottak el a hasonló szavak.
De nem érdekel. Szeretem Lysandert és semmi nem akadájozhat meg benne, hogy együtt legyünk.
-Úristen Lysander, ezek olyanok mint a rajongók. -röhögtünk.
-Különben ez a nyuszi szerinted kitől van?
-Ó hát megkaptad. Én vettem neked. Tetszik?
-Nagyon. Köszönöm. :)
Lysanderrel elbújtunk a szekrények közé. Eléggé szűkös volt de túl lehetett élni.
(aki ismeri a Csábításból Jeles-t az tudja, hogy Lysandernek szürke haja van, az egyik szeme sárga a másik meg zöld)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése